Eseménynaptár

HELYI TANÁCS

ÖNKORMÁNYZAT

schengen II.

Schengen II.







  • Középajta

    Középajta az Ajta – pataka középső folyásán fekszik, a Baróti – hegység lábánál, Szőlős – tető, Tiszta – bérc, Farkas – hegy, Kakucs – liget, Kárhágó és Domos – tető ölelésében. Jellegzetes erdővidéki, miklósvárszéki település. Első írásos említése 1459-ből való, akkori írásmód szerint Kewzepaitha.

    Orbán Balázs ezt írja : Benkő József szerint úgy e falu , mint a még fennebb levő Szárazajta lakói is nagyrészt egy régi, Közép Ajtán felül feküdt Kakucs nevű – valamely dulóhadjárat alkalmával megsemmisült faluból származnak. Az anyafalu neve ma is fennmaradt az ezen a helyen fekvő Kakucsi – malom nevében. Az 1567 – es regestrumban Felaytha néven szerepelt, és 53 kapuval volt bejegyezve.

    A falu közepén lévő mai református templom 1504-ben épült, majd többször átalakított temploma a falu közepén magasodik. Cintermében helyezték el 1992-ben Benkő József (1740--1814) református pap, polihisztor Petrovics István szobrászművész által készített mellszobrát.

    Benkő József nagyenyedi tanulmányai után nem a nyugat-európai egyetemek felé vette az útját, hanem 1767-től Középajtán apja utódaként lett lelkész. Gyakran helyettesíttette magát és beutazta Erdély nagy részét. A Transsilvania Specialis című munkája egyike a legértékesebb Erdélyt bemutató 18. századi munkáknak. Középajtai birtokán botanikus kertet létesített, s Erdély barlangjairól írott műve kapcsán 1781-ben a Haarlemi Tudós Társaság tagjává választotta. Ő kezdte Erdély növényeinek számbavételét és ismertetését. Magyarországon ő volt az első, aki a növényeket kettős névvel jelölte és ő volt az első aki Linné botanikai rendszerét magyar nyelven ismertette. A növények tudományos terminusain kívül megjelöli azok népies magyar, román és német nevét is. Sírja a falu temetőjében található
Fotók