Eseménynaptár

HELYI TANÁCS

ÖNKORMÁNYZAT

schengen II.

Schengen II.







  • « BEMUTATKOZÁS 
  • Magunkról

    Nagyajta a Fekete erdőből előtörő Ajta pataka völgyének torkolatánál az Olt terén fekszik. Ajta pataka völgyében három település alakult ki: Szárazajta, Középajta, és Nagyajta. Nagyajta a húsz helységet magába foglaló Erdővidék egyik kiemelkedő faluja. A múltban széki, kerületi és járási székhely volt, régi vásáros hely. A DJ 131-es jelzésű megyei műút mentén terül el Miklósvártól 6 km-re, Bölöntől 4 km-re, Apácától 2 km-re a Barót – Hídvég – Sepsiszentgyörgy útvonalon, ide futnak be a DJ 103 E jelzésű illetve a DJ 121 A jelzésű megyei műutak is.

    Nagyajta közigazgatásilag Sepsiszentgyörgy központtal Háromszék vármegye része. A megyésítés után Kovászna megyéhez, de regionális szinten Barót városhoz tartozik. Önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik, mint községközpont, hozzátartozik még Középajta is. A falu nevének eredete a mai napig tisztázatlan. Benkő József (1729-1814, középajtai, köpeci református lelkész) a harlemi tudós társaság tagja, nyelvész, természettúdós, szerint az AJTA megnevezés az ajtó szóból származik, mert akár Barcaságra, akár Sepsiszékre, akár Udvarhelyszékre szeretnénk utazni, Nagyajtán kell keresztülhaladni. Orbán Balázs szerint e névmagyarázat kissé erőltetett.

    Szerinte valószínűbb e név ázsiai eredete, amelyet idetelepedett őseink hoztak magukkal, úgyanis Székelyföldön sok elnevezést találhatunk, amelyet Ázsiából hoztak ki. Nagyajta első írásos említéséről Orbán Balázs „A székelyföld leírása” című munkájában azt írja, hogy II. András magyar királyunk által a Barcaságra letelepített szászok 1211-es adománylevelében, melyben a német lovagoknak telephelyül kijelölt birtok körvonalazódik, említve van, hogy az északi határvonal Almagei-től (talán Halmágy) a Noilgianti várig terjed, ahol keleti pontként határozza meg Noilgianti várát.

    A második adománylevélben viszont, 1222-ben amikor Cruceburg (Nyen) is a lovagok által birtokolt területhez csatolódott, az északi határvonal változatlanul megmarad, csak hogy az első adománylevél Noilgiantja helyett már Castrum Noialt szerepel, mely arra utal, hogy abban a korban a helynevek hamar váltakoztak. Akner és nagyrésze a szász iróknak azt határozottan Nagyajtának állítják lenni, mivel Noialt és Noilgiant-ból néhány betű a Nagyajtá-ban feltalálható. Az 1332-es évi pápai tizedjegyzékben Nagyajta AHCH néven szerepel, (talán az olasz dézsmaszedők által elferdített neve – Orbán Balázs szerint) már egyházas helység volt, s a pápai tizedszedőknek Jakab nevű papja 10 régi banalist és 3 garas pápai tizedet fizetett.

    Az 1567-es összeírásban Nagyajta 61 kapuval szerepel Nagijaijtha néven, így az akkori Háromszék legnépesebb településeinek az egyike. Udvarhely-, Maros-, Csík-, Gyergyó-, Kászon- és Háromszék településeinek 1614-ben Bethlen Gábor rendeletére elkészített katonai lustra szerint a falu lakosságának több mint fele (59,7%) a szabad székelyek közé tartozott, míg 35 %-át jobbágyok és 5,3 %-át nemesek alkották.
Fotók