Eseménynaptár

HELYI TANÁCS

ÖNKORMÁNYZAT

schengen II.

Schengen II.







  • « EGYHÁZI ÉLET 
  • Unitárius egyház

    A NAGYAJTAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉGRŐL

    Nagyajtán a reformáció korai megjelenésére következtetni lehet abból kifolyólag, hogy a Barcaság szomszédságában, Brassó közelében, Nagyajta lakói korán tudomást szerezhettek a Szászföldön elterjedt és megerősödött lutheri reformációról. Ezt támasztja alá az egyházközség tulajdonában levő egyik jegyzőkönyv latin nyelvű lapszél-bejegyzése is, amely arra utal, hogy az 1550-es években Nagyajta lakói a római katolikus egyháztól elszakadni kívántak. Az elszakadásnak volt mar előzménye, hiszen Nagyajta szomszédságában, az alig másfél kilométerre fekvő Apácán létezett az egyik legnépesebb barcasági magyar evangélikus gyülekezet. Feltehetően egész Erdővidék viszonylag korán kerülhetett a reformáció vonzáskörébe, hiszen e régió húsz települése közül anyaegyházközségi szinten csak Baróton és Miklósváron maradt meg a római katolikus felekezet. Jelenleg Erdővidéken unitárius anyaegyházközségek vannak Bölönben, Nagyajtán, Ürmösön, Felsőrákoson, Vargyason, ill. a 20. század második felétől Baróton.

    Nagyajtán az unitárius reformáció megjelenésének idejére csak következtetni tudunk. Ez egészen korai időszakra tehető, hiszen már 1613-ban lelkésze van az egyházközségnek, Apáczai János unitárius pap személyében, aki kiváló prédikátor és kezdetben tanító is. 1699-ben az unitárius egyházközség papja Komjátszegi Pál volt, aki 1750. március 11-ig szolgált a gyülekezetben. Az egyházközségben működő mester (énekvezér) neve, Michael Bölöni (1647) is korai időkből ismerős. Ebben az időszakban már anyaegyházközségként működött. A falu területén levő vártemplom az unitáriusok tulajdonában volt. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájában egy kisebb református fatemplom építéséről tudósít, amelyet a krónikás Cserey Mihály építtet a családja és a faluban élő kisszámú reformátusok részére, a vártemplomtól keletre, ami mellé a reformátusok temetkeztek családtagjaikkal együtt. A mai napig is református temetőrésznek tartják a nagyajtaiak a vártemplom körüli közös temető keleti részét.

    A Nagyajtai Unitárius Egyházközség eredetére vonatkozóan Gál Jenő nagyajtai esperes-lelkész Ismertetés a Nagyajtai Unitárius Egyházközség múltjáról és jelenéről(1984. június 4.) című kéziratában a következőket írja:

    »Hogy a falu mikor lett unitáriussá, ezt mély homály fedi. ,,Mert se emberi emlékezet [– írja Kriza Sándor Jegyzék c. dolgozatában –] se hiteles történeti adatok, se egyházi levelek, se a falu közönséges levéltára, se egyes családok levelei között erről tudtommal semmi emlékezet nem maradt fenn.” Általános vélekedés alakult afelől, hogy nem lehet mást gyanítani, mint a reformáció korát. Már Dávid Ferenc idejében volt egy unitárius egyházkerülete az unitáriusoknak Miklósvárszéken, ahová Nagyajta is tartozott.« (Ld.:Székelyek Története)

    Kelemen Lajos Művészettörténeti Tanulmányok című kötetében egy – az unitáriusok és reformátusok között – 1732-ben végleg eldőlt perről tesz említést, mely szerint hosszas pereskedés után a vártemplom az unitáriusoké lett, a várfal pedig a falu népének maradt. A hagyomány szerint az unitáriusok és a reformátusok hosszabb időszakon keresztül együtt használták a templomot.

    Az unitárius hit korai megerősödésére utal a vártemplomban levő, faragott szószékkoronára festett egy, igaz Istent említő latin felirat, amelyet Kelemen Lajos látott meg olvasható formában és ekként jegyezte fel: ,,In honorem et gloriam unius veri Dei et Filii Jesu Christi 1710”. Sajnos ez a felirat ma már nem olvasható.

    Külön tanulmányt érdemelne a Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt Érkeserűi Dajka János református püspök által megszervezett, katonai erőszakkal végrehajtott, református hitre térítés okozta unitárius veszteség Erdővidéken. Néhai Gál Jenő nagyajtai lelkész-esperes a kéziratában megemlíti, hogy az erőszakos térítéskor Nagyajta népe Bölönnel szövetkezve tudott ellenállni. A két faluból szervezett ún. „bandérium elűzte határairól a hódítókat. Így maradt meg mindkét faluban sértetlenül az unitárius vallás.”

    A Nagyajtai Unitárius Anyaegyházközséghez tartozott Feketehalom 1994-ig, miután a brassói I-es számú gyülekezet leányegyházközsége lett. 2002-ig az apácai szórványgyülekezet is Nagyajtához tartozott 19 lélekszámmal. Jelenleg két leányegyházközség tartozik a nagyajtai anyaegyházközséghez: a középajtai 39, és a miklósvári 21 személlyel.

    Az egyházközség tulajdonába 19,32 ha közbirtokossági erdő és 8,5 ha szántóterület tartozik, valamint 41,50 ha erdő (30 ha a nagyajtai anyaegyházközségnek, 11,50 ha a középajtai leányegyházközségnek).

    Az egyházközség tulajdonában van az ún. kántori lak, amelyet az 1950-es évek végén adományozott az egyházközségnek egy hithű, gyermektelen özvegy: Benedekné sz. Péterfi Júlia (1866 – 1958). A parokiális telek végében, a vártemplom szomszédságában található a harangozói lak, amelyben 2001. szeptember 21.-én megnyílt a Kriza János Állandó Irodalmi Emlékkiállítás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával.

    A lelkészi lakás 1899-ben épült Lőfi Ödön lelkész és Költő György gondnoksága alatt.

    Az egyházközségnek tevékeny nőszövetsége és Dávid Ferenc Ifjúsági Egylete (NaDFIE) van. A lelkész vezetésével tehetséges fiatalokból műkedvelő színjátszó csoport is alakult, a nagyajtai származású, kétszeres Kossuth-díjas színész, Bihari József nevével. Alkalmanként nemcsak itthon, hanem vendégszerepléseken is részt vesznek. Az ifjúsági egylet a lelkészi házaspár vezetésével 1995-től folyamatosan működik. Évente honismereti kerékpártúrákat szerveznek Jurta expedíció néven, a Székelyföld távolabbi részeinek megismerése céljából. Az egylet fiataljai 1995-tól felújított karácsonyi kántáláson vesznek részt. Fekete Judit tiszteletes asszony vezetésével a gyermekek és az ifjak kézműves foglalkozásokat tanulnak. Az egyházközség és általában Nagyajta közösségi életében különös fontossággal bír az, hogy az utóbbi tizenhat évben az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet két központi rendezvényének adott otthont: 1997-ben az ODFIE Színjátszó találkozó I. kiírásának, míg 2003-ban a XXVII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciának. Mindkét alkalommal több száz fiatalt láttak vendégül.

    A Nagyajtai Unitárius Egyházközség 1991 óta testvéregyházközségi kapcsolatot ápol az amerikai egyesült államokbeli Madison város „First Unitarian Society” gyülekezetével. E kapcsolat része a Dr. Gellérd Judit és férje Dr. George Williams által kezdeményezett, az Erdélyi Unitárius Egyház és az AEÁ-beli Unitárius-Univerzalista Egyesület közti átfogó kapcsolatrendszernek. A testvérgyülekezeti kapcsolat kiépülésének kezdeti szakaszában a kapcsolattartó személyek nagyajtai részről Gál Jenő lelkész és neje Viola, valamint id: Bihari József gondnok voltak, madisoni részről pedig Max D. Gebler és Ruth Gibson lelkészek. A kapcsolat kibontakozása nyomán két nagyajtai fiatalember egy madisoni farmon egy éven át ismerkedhetett az AEÁ-beli állattenyésztési gyakorlattal. Emellett kialakult egy középiskolai ösztöndíjprogram. A kezdeti időszakot követően a kapcsolat madisoni irányítói Marjorie Marion, Gill Mary Ann és Scott Gerard Prinster lelkészek voltak, nagyajtai részről Fekete Levente lelkész és neje Judit, valamint id. Marosi Imre és - később - Fazakas Attila gondnokok. Ekkor szélesedtek ki a tanulmányi ösztöndíj-, az ifjúsági és az építkezési programok. Ennek köszönhetően a Nagyajtai Unitárius Egyházközség az évek folyamán több ezer dollárnyi támogatásban részesült. Reméljük, hogy madisoni testvéreink iránti hálánkat sikerül úgy kifejeznünk, ahogyan ők szívükön viselik sorsunkat és segítenek gondjaink orvoslásában.

Fotók