Eseménynaptár

HELYI TANÁCS

ÖNKORMÁNYZAT

schengen II.

Schengen II.







  • « BEMUTATKOZÁS « Nagyjaink 
  • Cserey Mihály

    (1668-1756)

    Csíkrákoson született 1668-ban, de nevét nagyajtai előnévvel írta. Apja, Cserey János a Béldi-féle mozgalom való részesség miatt hét évig volt Fogarason bebörtönözve. Cserey Mihály a székelyudvarhelyi kollégiumban végezte tanulmányait. Ezt követően I. Apafi Mihály kancellárjának, a nagyhatalmú Teleki Mihálynak volt apródja. Amikor Teleki 1690-ben a zernyesti csatában elesett, Cserey Mihály Brassóba ment és egy évig kitartott Thököly Imre mellett, számkivetésében is. Azután visszament Erdélybe és Lipót császár hűségére állt; Gavriani ezredesnek, majd Apor Istvánnak, aki a nagybátyja volt, lett a titkára. 1697-ben feleségül vette Kun Ilonát és Nagyajtán, majd egy ideig Görgényben lakott. Amikor ezt a kurucok bevették, Brassóba menekült. Itt kezdte el írni történelmi munkáját. Rákóczi hívei, mint császárhű embert kifosztották és családostul fogságba vették.

    1707 és 1710 között csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos. 1713-ban visszaállították a főkormányszéket és Cserey Mihályt Brassóba küldték albiztosnak. A sok zaklatás miatt azonban végül is megelégelte a közéleti tevékenységet és visszatérve Nagyajtára, nagy tudással és olvasmányosan megírta Erdély történetét I. Apafi Mihálytól kezdődően 1712-ig.